"Mi, emberek különbözőek vagyunk ugyan, de emberi minőségünkben egyenlők. A másság szemléletekor leggyakrabban elhatárolunk, különbséget teszünk értékes és értéktelen, nagyobb értékű és kisebb értékű, értékhordozó és értékvesztett, végső soron emberi és nem emberi között. Az emberi mivoltot, az emberi létezést tekintve azonban nem határozhatunk meg ilyen különbségeket. Nincs olyan emberi tulajdonság, amely társadalmi értelemben az ember minőségét különbözővé tenné."

Én nem értek teljes mértékben egyet az állítással, főleg nem az utolsóval. Minden ember különböző. Szerintem úgy van, hogy ha valaki valamiből rosszabb mint a másik, de a másból viszont jobb. És ezt lehet variálni végtelen sok dologgal. De persze vannak, akik nagyon rossz helyzetben vannak és szinte semmiből sem jobbak mint mások. Ezalatt a testi és szellemi fogyatékosokra utaltam. De biztos van nekik is valami, amit mi nem érthetünk, és örülnek neki. Ezek a tulajdonságok máris ellentmondanak az állítás utolsó részének, mert ezek szerintem társadalmi értelemben az ember minőségét különbözővé teszi.

De vannak kitűnően jobbak is. De, gondolom, nekik is van rossz oldaluk. Így ők is egyenlők lesznek az egyenlőkkel.

Véleményem szerint, ha valaki jobb valamiben a másiknál, és ezzel bántja, cikizi, piszkálja, akkor az ha egyre többet csinálja, ő is egyre rosszabb lesz benne, a másik pedig lehet jobb, vagy amiből jobb volt, abból még jobb lesz. Így szerintem nem éri meg lenézni a másikat, inkább segíteni neki, így mellette még jobbá is lehet lenni.
Szerintem, ha senki nem nézni le a másikat, azért mert nem olyan jó valamiből, mint ő, akkor szerintem sokkal jobb lenne és boldogabb az élet az emberek között. Ha valaki elért valamit, amiből jó, akkor henceghet vele vagy büszke lehet rá, de csak addig, amíg nem bosszant vele valakit. Utána szerintem sz lesz, amit már említettem: rosszabb, lesz a másik pedig esetleg jobb. Tehát visszakapja.

"Jean-Jacques Rousseau-nak egy igazságot és egy nagy tévedést köszönhetünk. A nagy igazság az, hogy a civilizáció az embert megrontja; a nagy tévedés az, hogy az emberiséget minden civilizáció szükségképpen meg kell, hogy rontsa, és ezért vissza kell térni a természethez. Nem." (Hamvas Béla)

Egyetértek Bélával abban, hogy Rousseau második állítása tévedés, de szerintem az első is az.  Nem feltétlen a civilizáció rontja meg az embert. A civilizáció nélkül sokkal rosszabb életkörülmények között élnék, mert ha valaki feltalálna valamit, akkor a civilizáció híján nem tudnának róla mások, vagy csak kevesen. Méghozzá ha valakik nem adják tovább, akkor lehet, hogy elfelejtődik, és másnak újból rá kéne jönnie. A másik az, hogy a mai mindennapi dolgok se lennének, mint például az autók, házak, számítógép és szinte minden felsorolható ide, amit nem a természet adott, ha civilizáció híján nem tudnának az emberek összedolgozni, és ilyeneket alkotni. A nyelv is civilizációnak köszönhető. Ha nem éltek volna együtt az emberek még mindig valószínű mutogatva kommunikálnánk egymással, aminek sok változata lenne így csak kevesen értenénk meg egymást rendesen, de mondjuk úgy se találkoznánk sok mindenkivel.

A második állítást illetően Hamvas Bélának azért van igaza, mert ha visszatérnénk a természethez, mindent kezdhetnénk újra, amit eddig elért az emberiség. Ez elég nagy hiba volna szerintem, tekintettel arra is, hogy már mindenki megszokta ezt az életet a modern világban, és szerintem senki nem tudna megszabadulni mindennapi eszközeitől, főleg az elektromos eszközöktől, ami véleményem szerint a legnagyobb kényelmet nyújtanak manapság, és ez lenne a legrosszabb lépés, főleg mert a továbbiakban lázadások lennének várhatóak. Ezt az ötletet teljesen elvetném, és inkább keresnénk valami jobb, kevesebb áldozattal járó megoldást.