Mitől szép az épület?

Mindenkinek más-más a szép. Ez nem csak az épületeknél van így, hanem szinte mindennél. Az embereknek különböző a személyiségük, így az ízlésük is. Én három összefoglaló csoportba sorolnám az emberek tetszését.
Az elsőben azok vannak, akiknek a legegyszerűbbek tetszenek, majdnem semmi díszítéssel,
A második csoport tagjai azok, akik a túldíszítettséget kedvelik. Ők a fényes, és aprólékosan kidolgozott, sok kis dísszel csicsázott dolgokat preferálják.jobban.
A harmadikba tartoznak azok, akik sem az egyszerűséget, sem a túldíszítettséget nem szeretik.A kettő között állnak valahol.
Én is ebbe a harmadik csoportba tartozok. Ami túl egyszerű, az még nem szép, ami pedig túldíszített az pedig már nem szép. Sokszor a színből is ítélek. Leginkább a világos hideg színeket kedvelem. Gondolom ez is kapcsolódik a személyiségemhez.
Inkább a magas épületeket kedvelem, amikben kevés az ív, de azért ha van benne egy-kettő az jó. Az egyik kedvencem, amikor van olyan fal, ami nem függőleges, hanem egy kicsit meg van döntve. Ha kifelé dől, az még jobb. Szeretem ha van rajta valami csillogó, főleg ha fémes, üveges vagy ezüstös csillogás, de ne csillogjon az egész, mert az nem szép, kivéve, ha az egész üvegből van.
Szerintem ezek a stílusvonások a modern építkezési stílusra illenek. Szívesen laknék egy ilyen stílusosan megtervezett házban. De ha valamilyen új stílus keletkezik a jövőben, és van benne valami, ami különösen tetszik, azt is beleépíteném a házamba, ha lehet.

A fogyasztói társadalom

Ma egy fogyasztói társadalomban élünk. Ebben a társadalomban az embereknek aszerint ítéljük meg személyiségüket, hogy mit vásárolnak, és nem hogy hogy élnek vagy mit termelnek vagy dolgoznak.
Először is a fogyasztói társadalom legnagyobb előnye szerintem a bőséges kínálat. Kiválaszthatjuk, hogy hol, kitől, milyen módon vesszük meg, aszerint, hogy hogy olcsóbb vagy hol jobb a minősége.
Egy másik előny, hogy a szükséges termékekből bőven eleget gyártanak, ezért nincsen hiány semmiből.
Utoljára, de nem utolsó sorban egy nagy előnye ennek a társadalomnak az online vásárlási oldalak létrejötte, ami már szinte minden üzletnek vagy áruháznak van. Ezeken keresztül szinte minden termék beszerezhető otthonról, egy számítógép, vagy akár egy telefon segítségével is. Sokkal egyszerűbb az árak összehasonlítása is. Egy termék pontosabb leírása vagy más emberek véleményét is el lehet olvasni az interneten. Még házhoz szállítást is lehet kérni, ami sokkal kényelmesebbé teszi a vásárlást. Ezzel sok időt spórolhatunk meg, és munkahelyet is teremthetünk
A másik oldalon ez a sok termék, és az egyszerű vásárlás arra késztet sok embert, hogy több pénzt költsenek, mint kéne. Ezért megszorításokat kell végezzenek, és ezért sokat aggódnak az anyagi dolgok miatt. Másrészt sokak vágynak arra hogy övék legyen a legújabb és legjobb termékek amik általában egy vagyonba kerülnek, és nem is teszi őket boldoggá, legfeljebb rövid ideig.
A sok hirdetés és reklám is arra bátorítja és buzdítja az embereket, hogy vásároljanak többet, így több pénzt kiadva növeljék az üzlet vagy cég bevételét. Sok embert úgymond vásárlás függővé tesznek,ami azt jelenti, hogy csak azért mennek vásárolni, mert van egy kis szabadidejük, vagy csak szomorúak és a vásárlás boldoggá teszi őket, de nem tudják, hogy csak rövid ideig. Ezek az emberek meg kéne küzdjenek ezzel a kísértéssel, de az sokszor túl nagy.
Összefoglalva, nem tudjuk eldönteni hogy ez a társadalom hasznunkra van vagy nem, de egy biztos: ha nem ilyen társadalomban élnénk sokkal rosszabbak lennének az életkörülményeink.

Portfólió - 5. hét
- Videó: Balassi Bálint: Egy katonaének. Sokat szenvedtem vele, hogy a szöveget és a felolvasást valamennyire összeillesszem.

- Saját alkotás: Plakát Michelangelóról.

Portfólió - 4. hét
- elbeszélő szöveg írása: Boccaccio  Dekameronjának egyik novellájának, a negyedik nap negyedik novellájának elbeszélése Gerbino szemszögéből.
(vasárnap ezt elfelejtettem kiírni)

Portfólió - 3. hét
- Leírás a Sixtus-kápolnáról.

Portfólió - 2. hét
 - Szövegértéses feladat Petrarcáról.

Portfólió - 1. hét
Nem csináltam semmit

Van-e közünk az ómagyar szövegekhez?

Aki magyar, annak van szerintem, hiszen ez a nemzeti identitás egyik része. Nem mondom, hogy tudni kell őket, de azért a fontosabbakat ismerni kéne, legalább annyira, hogy tudják miről szólnak. Persze, aki nyelvész, vagy valami más, aki ezzel foglalkozik, annak tudni is kell ezeket. Iskolában is szerintem elég lenne a kicsit részletesebb tartalmukat megtanulni, és aki tudja, hogy ebbe az irányba akar továbbtanulni vagy érdekli, az megtanulhatja az egészet. Akik például a matek, az informatika iránt vagy akármi más iránt érdeklődnek, azoknak nincs túl sok értelme megtanulni. Persze arra jó egy ilyen memoriter, hogy a memóriáját erősítse. Szerintem sok embernek nem csak az a baja az ilyen versek megtanulásával, hogy azt gondolja ez nem lesz rá szüksége, hanem az is, hogy túl nehéz ez a régi szöveg, még olvasása is, és nehezen értelmezhető.

Egybeírás? Különírás? Egyáltalán: mennyire fontos a helyesírás?

Ahogy már említettem A helyesírás reformja című bejegyzésemben, szerintem az egybeírást, különírást és a kötőjellel való írást úgy kéne megoldani, hogy minden szóösszetételt kötőjellel írunk, mert ez így túl nehéz, mivel olyan sok lehetőség van, hogy milyen szófajúak a tagok. Ezekben a kis- és nagybetűs szabályt pedig úgy kéne módosítani, hogy amelyik tag magában nagybetűs lenne, azt az összetett szóban is naggyal kéne írni, ami pedig kisbetűs lenne magában, azt kicsivel.
Szerintem a helyesírás fontos. Mert ha nem írjuk helyesen a szavakat, akkor más jelentés is kijöhet, és ebből félreértés, majd nagy probléma lehet.
Sokan azt állítják, hogy a mi nyelvtanunk a legnehezebb. Apám is legalább 20 éve beszéli a magyart (ausztriából jött), de még mindig sok nyelvtani hibát ejt.Lehet, hogy nehéz, de nekem nem tűnik annak, és szeretem, kivéve ezt az egybeírást, különírást, kötőjellel írást.

A helyesírás reformja

Szerintem ezekkel a helyesírás változtatásokkal nem lett jobb a helyesírásunk. Inkább csak nehezebb. Lehet, hogy egy pár szabályt eltöröltek, de a kötőjelek használatával többet nehezítettek, mint amennyit az eltörlések könnyítettek.
Az összetett szavak helyesírása még így sem jó véleményem szerint. Ha tudnám módosítani a helyesírást, én úgy módosítanám, hogy az igekötős igék kivételével, minden szóösszetételnél kötőjelet kelljen használni. És ezeknél a kis- és nagybetű szabályt úgy oldanám meg, hogy amelyik tag magában nagybetűs lenne, az itt is nagybetűs legyen, amelyik meg kicsi, az itt is kicsi. Az "-i" képzős melléknevekben pedig minden tagot kisbetűvel kelljen írni.
Annak a szabálynak, hogy a "lakópark" szót kisbetűvel kell írni a lakóparkok nevében, nincs semmi értelme. A kitüntetések nevének a helyesírását minek kell változtatni. Jó volt az eddig is, szerintem.
A kis- és nagykötőjelek használatáról még annyit, hogy szerintem teljesen fölösleges. Elég lenne a gondolatjeleket megkülönböztetni.

Tízparancsolat napjainkban

Manapság már nem úgy írják a törvényeket, hogy "ne...", hanem: ha ezt és ezt teszik akkor ez a büntetésük. Szerintem a tízparancsolathoz képest most enyhébbek a büntetések. Akkor visszakapták azt amit tettek, most csak fizetniük kell vagy legrosszabb esetben börtönbe kerülnek (Magyarországon).
Ezekből az ősi parancsolatokból is megmaradt egy néhány napjainkra. Például: a "Ne ölj!", "Ne lopj!", és "Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!". Ezek ma mind büntetendőek. Részben megmaradt a "Ne paráználkodjál!" is, az erőszakosságok se maradnak büntetés nélkül. A heti pihenőnap is megmaradt, csak eggyel nőtt. Akkor tilos aznap dolgozni, ma már ki az a "bolond", dolgozik vasárnap vagy szombaton.
A 10 közül ami a legkevésbé sem maradt meg máig, az az utolsó: a "Ne kívánd...". Ma mindenkiben ott van a kapzsiság, a nagyravágyás és nem is szól ellene semmiféle törvény, ami nem is baj, mert most kinek ártanak vele, legfeljebb akkor, ha tettlegessé fajul a dolog, de azt már úgy is büntetik.

Ha Kain az Úrra haragudott, miért Ábel ellen fordult?

Ennek két oka van: az irigység és az, hogy Istennek nem tud ártani.
Szerintem inkább az első. Kain mérges lett az Úrra és Ábelre is, de Ábelre még irigy is. Például, ha ma két testvér közül az apjuk egyiket kiválassza valamiben vagy valamire, akkor sem az apjának esik, legfeljebb haragszik rá, hanem a testvérének. Látjuk hogy apánkat nem tudjuk befolyásolni, hogy döntsön máshogy és tudjuk, hogy neki van joga dönteni, hisz idősebb, tapasztaltabb, és ő áll gyermekei fölött, nem pedig fordítva. Itt Isten és ember között még inkább így van.
Szerintem még az is fűtötte haragját, hogy ő idősebb volt mint Ábel. Az emberek nem szeretik ha a náluk fiatalabb testvérük valamiben jobban teljesítenek. Ezt jól tudom, mert sokszor vagyok én is így.
Nem értem meg Kaint, hogy megölte a testvérét ebből kifolyólag.
Nem kellet volna ennyire zokon venni. Legközelebbi áldozáskor többet és jobbat adhatott volna, újra elérve az Úr tetszését.

Igazságos-e az Úr?

Szerintem teljes mértékben az.

Ádám és Éva történetét sokan ismerik. Amikor esznek a jó és a rossz tudásának fájáról. Sokan lehet azt hiszik, hogy túl nagy büntetést kaptak (az Édenkertből való kitiltást), mert az ördög vette rá őket, pedig igazságos volt, mert tudták, hogy nem szabad enni róla, de mégis engedtek.

Kain és Ábel történetében sokan azt hiszik, hogy az Úr azért választotta Ábel áldozatát, mert a bárányt jobban szerette. Szerintem ez teljes mértékben baromság. Azért választotta azt... nem, inkább csak azt áldotta meg, mert Ábel a nyájának a legzsengébb és legnagyobb bárányát áldozta, Kain pedig "nem a legjobb" gyümölcsöt. Ez is igazságos volt.

Bábel tornyánál és az özönvízzel is méltó büntetést rótt ki. Bábelnél a véget nem érő emberi kapzsiságért, amitől akkora tornyot akartak építeni, ami felér ez égbe, Istenhez. A nyelv összezavarás nem tűnik akkora büntetésnek, ha csak azt az időt nézzük. De ha belegondolunk emiatt vannak a háborúk, a nem megértések, és ezért kell nyelveket tanulni. De ezt is megérdemelte az emberiség szerintem, bár nem biztos hogy sokat segített, még mindig nagy a kapzsiság és nagyravágyás. Az özönvízzel azért pusztította el az összes embert, kivéve Noét és az ő családját, mert már csak ő maradt tiszta és a családja. A többi ember mind bűnös életet élt.

"Míg én élek nem lesz rajtunk nő az úr!"

Szerintem nem fontos, hogy nő vagy férfi "uralkodik". Csak azon múlik, hogy megfelel-e, nem teszi tönkre azt, amit vezet. A nők jobban elviselik ha egy férfi van felettük, mert ugye ez megszokottabb. De ha fordítva van, nem sokszor megy jól, de ez nem jelenti azt, hogy a nők nem tudnak irányítani. De azért mindig vannak ellenkezők.

Egy korcsoportban sem lehet mindenkinek a tetszését megnyerni és . Legfeljebb egy nemből.

Régebben nagy hierarchia volt volt a férfiak és a nők között. A férfiak a nők fölött álltak. A családban ők dolgoztak, keresték a pénzt, és ezért ők mondták meg mire költik, mit csinálnak. De ma már többször van fordítva. Van amikor egy nő könnyebben talál munkát, mert ma már ezt is nehéz.

Azt hiszem, ha valaki ilyet mond, hogy "Míg én élek nem lesz rajtunk nő az úr!", az már elég nagy gőgre vall (Kreón nagyon gőgös is volt). Ha nincs Antigoné, Kreón nem bukik el és lehet hogy összeomlik az ország. Ha Antigoné férjével, Haimónnal került volna a trónra, minden sokkal jobb lett volna.

"Két testvér, két nő típus."

Szerintem egy testvérpár lehet nagyon hasonló külsejű, de hogy az érdeklődési körük és a belső tulajdonságaik ugyanazok legyenek, szinte lehetetlen. Példaként, ismerek egy fiú ikret Németországban, akik ugyanúgy néznek ki, de a belső különbséget már az is megmutatja, hogy teljesen más focicsapatot szeretnek.

Antidoné és Iszméné abban hasonlítanak, hogy mindketten félnek valamitől. Iszméné a földi dolgoktól fél (hogy Kreón megöleti), Antigoné pedig az istenektől. Antigoné kemény, elszánt és lobbanékony természetű és bátran viseli tettei következményeit. Ő Iszménét hitványnak látta, pedig ő is ugyanúgy vélekedik, csak fél a megtorlástól, ezért gyáva. Nem segít Antigonénak eltemetni Polüneikész testét, de amikor Antigonét vádolják, ő bűnrészességet akar vállal. Szerintem ekkor Antigonénál egy kis gőg is fellép, mert ugye elutasította Iszménét.

Szerintem Antigonénak volt igaza, mert egy ilyen hatalomra vágyó kapzsi ember gőgös parancsának ellen kell szegülni, ha ez már (itt) isteni törvényekkel ütközik.

"Kit kövessek? Apámat vagy szerelmemet?"

Szinte mindenkinek kell választania a szülei vagy a szerelme között. Általában persze a szerelmük mellett döntenek.

Ma a fiatalok sokszor nincsenek nagyon jóban a szüleikkel, mert sok mindenben máshogy ítélnek - amikor felnőnek, nagy részük rájön, hogy a szüleiknek volt igaza - és így minél hamarabb el akarják hagyni őket, mással együtt élni. Szerintem ezek válnak el, és ez nagyon rossz hatással van gyerekükre (ha van). Ha felnőtten alapítanak új családot, általában tovább tart a kapcsolat.

De ha nézzük Haimón esetét, és én az ő helyében lettem volna, én is biztosan Antigonéval tartottam volna, mert Kreón csak egy gőgös és hatalomra vágyó kapzsi ember volt - de azért nem lettem volna öngyilkos, mert a szerelmem meghalt. Haimón szerintem már elég felnőtt és volt oka ahhoz, hogy elszakadjon szüleitől és szerelme mellé álljon, apjának ellenszegülve. Ha valakinek ilyen az apja, inkább tartozik hűséggel szerelmének, mint engedelmességgel apjának.